A levendula gondozásáról nagyon sok eltérő vélemény létezik. Ezért egy kicsit hosszasan leírjuk a helyes gondozást!
A Palánta
Sokan átsiklanak a kérdés felett, de a legfontosabb dolog a palánta megfelelő kiválasztása! Mert nem mindegy a levendula típusa, mérete, színe, a virágzási ideje(!!!), de még az illata sem. Ezen felül még az sem mindegy, hogy a virágzat milyen hosszú és mennyire tömör, maga a növény mennyire vaskos. Sokat jelent a fagytűrés és ami az egyik lényeges dolog: a palánta szaporítási formája.
A típusa: Hibrid vagy valódi? Mindenki döntse el maga. Teljesen különböznek illat, méret és kinézet szerint. Erről bővebb információ a "Levendula fajták" menüpontban található.
A mérete: Szintén lényeges dolog, mert nem mindegy, hogy 50 cm átmérőjű legyen a növény vagy 1 méteres.
A Színe: Fehértől a sötétliláig bármilyen színkavalkád lehet. A levendula valódi színét a Calyx- Corolla színeinek az összhatása adja meg.
A virágzási ideje: Vannak levendula fajták amik virágzata szinte egyszerre érik emiatt sokkal intenzívebb színhatást érnek el. Ezek tökéletesek szüretelésre, feldolgozásra. Akadnak olyanok, akik virágzata nem egyszerre érik: elnyújtott, vontatott. Ezek nem szerencsések szüretelésre de látványként parknövényként alkalmas mert a virágzási időt hosszasan elnyújtja.
Az illata: Minden levendulafajtának más-más illata van. Vannak olyanok akik friss virágként gyengék de szárítottként erősek, aromásak, karakteres illatúak. De van az ellenkezője is: akik frissként illatosak, de szárítottként erősen visszataszítóak és büdösek!
A virágzat hosszúsága és tömörsége: Általában a hibrid levenduláknak hosszú virágzata van (10-15 cm), még a valódi levenduláknak rövid (5-10 cm). A tömörség is kulcsfontosságú A virágzaton a szemek övekben (whorl) helyezkednek el.
Annál tömörebb egy virágzat, minél több övön helyezkednek ez a szemek a virágzaton. A hibridek 7-16 öv, még a valódi levendulák 4-8 öv között.
A vaskosság: Nem egy megfelelő kifejezés, de azt takarja, egy levendulafajta mennyire "törékeny". Vannak fajták akik annyira vaskosak, hogy ha pl: egy labda beleesik a közepére az lepattan róla, míg vannak akiknek az ága egy puszta 'kapaérintésről' eltörik. Ezt mindenképp be kell kalkulálni a telepítendő helyen ha pl: kutyák, macskák vagy éppen labdázó gyerekek vannak.
A fagytűrés: Minden levendulafajta más-más fagy ellenállással rendelkezik. Ezt be kell kalkulálni hidegebb telű területeken illetve fagyzugos helyeken.
A Palánta szaporítási formája: A 'valódi' levendulát lehet szaporítani magvetéssel és dugványozással. A 'hibrideket' csak dugványozással lehet szaporítani.
A magvetéses szaporítás egyszerű forma, de nem garantálja az anyanövények azonosságát. Egyes példányok hamarabb, míg mások kicsit később érnek. Emiatt egy mezőn nem egységesek, a virágok nem egyszerre érnek, foltosak. Fontos tudni, hogy csak a dugványozással szaporított növények garantálják az anyanövények tulajdonságait. Ezek a telepek egységesek, egyformán nőnek és egyszerre virágoznak. Ezért kiválóak dekoratív célra és ipari felhasználásra.
Ha telepítünk levendulát, ne felejtsük, hogy éveken keresztül nézzük, gondozzuk vagy akár iparszerűen foglalkozunk vele. A fentiek megismerésével értelemszerűvé válik, nem mindegy melyik fajta levendulát válaszuk telepítésre. Legyen az akár ültetvény, vagy ház körüli levendulasor.
A Gondozás
Szintén fontos tudni, a levendulát nem lehet úgy telepíteni, hogy a gazos földbe ásunk egy lukat, berakjuk a növényt és betemetjük. Az ilyen telepítésekből csak egy satnya, gyengén növő, gyengén virágzó növény lesz.
A levendulát mindig jó előkészített, gyommentes talajba kell telepíteni és sarabolóval rendszeresen tisztán tartani. Vizet csak a telepítés alkalmával adunk neki és utána csak azután, ha hosszan tartó szárazság lép fel. Ellenkező esetben a felszíni locsolás teljesen felesleges és csak kárt okozunk vele (pl.: a gyökérzet felfele törekszik, emiatt hamarabb kiszárad a növény ill. a körülötte lévő gazokat locsoljuk, ami miatt a növény körül hamar elgazosodik a talaj).
A levendula legnagyobb ellenségei a "gazok", ezért igyekezzünk minél messzebb tartani tőle őket. Tartsuk figyelembe, hogy a levendula gyökérzete a növény tövétől 1 méterre is elnyúlhat vízszintes irányba. Ezek a gyökerek segítik mind a táplálék, mind a víz felvételét ezért a növény fejlődését segítik. Ezért fontos a gazok távoltartása.
A nyári szüretelésnél pedig a csak virágszárakat vágjuk le. Ne menjünk "mélyre", hogy egy gazdagabb másodvirágzást kapjunk.
A Metszés
Mint a legtöbb növényt, a levendulát is kell metszeni. Ennek a legfőbb oka a bokrosodás előidézése azért, hogy magasabb és egységesebb virághozamot érjünk el. A metszést lehet végezni kézzel (sövényvágó olló) vagy géppel (sövényvágó gép) ill. nagyüzem esetén traktorra szerelhető adapterrel. Metszés hiányában a levendula felkopaszodik, szabálytalan formájú lesz és nagymértékben csökken a virághozam.
Két-három metszést végzünk egy évben a levendulán. Az első mindenképp a tavaszi erőteljesebb visszametszés, a maradék pedig a nyári szüreti virágvágás. A tavaszi visszavágásra arra kell törekednünk, hogy egységes gömb ill. sövény formát vágunk és ha lehet egy picit mélyebbre menjünk, hogy biztosan minden ágat megvágjunk. Erről egy videó itt:
A Trágyázás
Ebben a témában rövidek leszünk. A Levendula igénytelen növény, de neki is szüksége van tápanyagokra, ha díszesebb, magasabb hozamú növényt szeretnénk. Ennek legegyszerűbb formája a műtrágyázás. Mi általában általános NPK 15-15-15 műtrágyát szoktunk használni, de a legmagasabb hozamot az NPK 10-20-30 körüli értékű műtrágya adja.
Lehet használni szerves trágyát is, de ennek költsége jóval drágább és nem hozza azokat az eredményeket mint a műtrágya.
A trágyázást minden esetben tél végén ill. tavasszal kell elvégezni!